Windsurfbolt    
vissza  


Víz, víz mindenütt
írta: Hollósi Péter www.windsurfbolt.hu
Egy merész gondolattal Franciaország egy távoli csücskét kerestük fel októberben. A bátorság abból állt, hogy Guadeloupe-on, a Karib tenger közepén ilyenkor, azaz augusztustól októberig tombol a hurrikánszezon. Elég sok infó ez így elsőre, tehát kibontom: Guadeloupe egy gyönyörű sziget, a kis Antillák része, igen távol Európától, de mivel mégiscsak francia gyarmat volt – most viszont szerves része az anyaországnak, így Uniós állampolgárként, nagyon egyszerű kijutni. Élvezhetjük a francia életszínvonalat, a nyelvet és kultúrát és az eurót, de mindemellett a trópusi életérzés és környezet vesz körbe minket. Meg ilyenkor „holtszezonban” a víz. Mindenhol.

Érkezésünk előtt pár nappal átvonult a sziget felett Matthiew, ami akkor még csak trópusi vihar volt, de a Haitiek szerencsétlenségére, náluk már hurrikánként tarolta le a szigetet, sok áldozattal.

Az ilyen szélsőségek azért nem mindennaposak, így inkább esős évszaknak nevezném, amikor érkeztünk. Persze az összes balatoni vendéglátós megirigyelné, ami fogadott. A hőmérséklet soha nem ment 27 fok alá, éjszaka sem. A tenger vize szintén 28 fok. Az időjárás jelentésben többnyire ez szerepel: more clouds than sun vagy more sun than clouds, azaz inkább napos, mint felhős és fordítva. Ha kisüt, akkor a hőérzet a párának köszönhetően 35fok, de ha esik, akkor sem lehet fázni. A záporok, amik szinte minden nap a legváratlanabb pillanatokban jönnek, kb. 10-20 percig tartanak. A többség ilyenkor ki sem jön a vízből, a helyiek sem szakítják meg napi rutinjukat.
A rengeteg esőnek hála, a szigetet buja trópusi erdők borítják, bővizű vízesésekkel, melyek szintén melegek, nyugodtan meg lehet bennük mártózni – már ha valaki nem idegenkedik a bennük lakó rákoktól. Az erdőkben különben nincs veszélyes állat, rovar, kígyó vagy ragadozó így bármennyit túrázhatunk, ami meglepően jól ki is van táblázva és nehézségi fok szerint kategorizálva. A levelekről csepegő víz, hamar átáztat mindent, ha az izzadság nem önt el. De pár nap alatt hozzá lehet szokni ahhoz, hogy mindenütt a víz az úr.
Egy szigetnek a lényege, hogy rengeteg tengerpartja van. Nyilván mindenhol az óceán vesz körül, de micsoda fantasztikus színekkel! A türkizkék minden árnyalatában játszó, fehér homokos tengerpartok pálmafákkal, még annak is megdobogtatják a szívét, aki nem szörfözik vagy búvárkodik, hanem csak a rumot és a koktélokat szürcsölné egész nap a látványba révedve. Rumból pedig nincs hiány, a sziget fő terméke a cukornád, a rum alapanyaga, ami rengeteg koktél alapja. Na de vissza a másik éltető folyadékhoz. Míg a keleti oldalon főleg a korallzátonyokkal körülvett strandolós/snorkelezős partok a jellemzők, addig a nyugati oldalon „vadabb” a természet. Itt hegyek szaladnak le a tengerpartig, és búvárparadicsomok érik egymás. Csónakot, búvárfelszerelést bérelve vagy snorkelezve milliónyi színes hal, teknős delfin vesz körül. A leghíresebb a Cousteau központ, Malendure településnél, de bárhol lemerülhetünk. Már ahol elég mély a víz. Nekem meglepetés volt, hogy az északi oldalon kilométerekre a parttól is mennyire sekély a parti sáv. Mangrove telepek élnek valószínűtlenül messze a parttól és az elsüllyedt hajóroncs sem került mélyre. A korallzátonyok felett pedig szinte nem lehet átúszni. Véleményem szerint ez akadályozza a vízisportokat, de a sok hullámlovas simán cáfolja ezt. A legjobb breakek a korallnál törnek, és ezek a srácok nem tartanak a mindent elborító tengeri sün seregektől, sem az éles szikláktól. Le Moule, Anse Bertrand és Saint Francois környékén állandóan szörfözhető szettek jönnek. A holtszezonnak volt előnye és hátránya is. Előny, hogy szinte csak helyiek voltak a szigeten és partokon, így autentikus élményeket éltünk. Hátrány viszont, hogy a kölcsönzők és éttermek nagy része még zárva volt vagy csökkentett üzemmódban működött, így a hullámlovaglás és windsurf – ez mondjuk szél híján - idén sajnos kimaradt, pedig Guadeloupe-ról két híres windsurfer is származik, Camille Juban (SimmerStyle, Quatro) és Antoine Martin.

A két hét hamar elrepült, főleg a látnivalóktól – meg a koktéloktól – megrészegülve, az óceánban és az esőkben felfedezve a szigetet, átázva bár, de mindenképp visszamennénk.

Utóirat: a cikket visszaolvasva, túlzásba vittem az állandó esőt és ázást, de irtó szerencsésnek tartom magam és bárkit, aki ide eljut! Jegyezzük meg: Guadeloupe!