Kérdések és válaszok windszörfösöknek
Írta: Hollósi Péter (Vento szörfbolt Érd, www.windsurfbolt.hu)
Ha épp belekóstolsz a szörfözésbe rengeteg kérdésed lesz azonnal. Azt gondolnád, hogy ha az alapok megvannak akkor könnyebb lesz dönteni, de ahogy egyre mélyebbre ásod magad a windsurf tudományába, egyre több lehetőség merül majd fel. Azokat az alapkérdéseket, hogy mekkora deszka, vitorla és ezekhez milyen kiegészítők kellenek, már többször elemeztük, ezekről nem fog szó esni most. A legtöbb kérdés eldöntése az optimum megtalálása, hiszen a technikailag jobb megoldás egyúttal mindig jóval drágább is, viszont egyáltalán nem biztos, hogy neked a legeslegkorszerűbb alkatrészre van szükséged.
Nézzük a deszkákat. Ha kereskedőként egy tanuló fázisban lévő vevőt megkérdezek, hogy mit szeretne elérni, biztosan azt mondja, hogy nagyon gyors szeretne lenni. Ezt egyértelműen egy 100 liter körüli szlalomdeszkával lehet elérni. Igenám, de ha nincsenek meg az alapok, akkor a deszka hiába tudná az erős szeles ijesztően gyors tempót. Inkább válassz olyan deszkát ami jobban bírja az ütéseket és sérüléseket és nem baj ha a deszka nehezebb 1-2 kg-mal. A szuperkönnyű, karbon deszkák ezt nem fogják tudni és még a kezelhetőséggel, sőt a deszka szélére helyezett lábtartó pozíciókkal is meg fog gyűlni a bajod. Ha freeride deszkát kezdőként keresel, inkább az egyszerűbb felépítésűt keresd, ha túlléptél a freeride-on, ne a szlalomot, hanem egy freerace deszkát próbálj ki. Lehet, hogy árnyalatnyival lassabb leszel, de a fordulóknál behozod a sebességnél elvesztett métereket. Várhatóan jóval kevesebbet fogsz esni a manőverek közben. Sokszor merül fel kérdésként az ORRVÉDŐ. A leggyakoribb esésfajta az, hogy a vitorla előreránt. Ha nem trapézolsz és nem állsz a lábtartókban, akkor ezen eséseknél az árboc pont a deszka orrára csapódik és betörheti. Lehet erősítést tenni a deszka orrára, de ez egyrészt nehezíti a deszka orrát, nem szép és mindig van az az esés, ami orrvédő ellenére is betöri a deszkát. Ráadásul az orrvédő alatt (ha ez EVA), akkor simán vizet kaphat a hajszálrepedéseken a deszkád. Amig próbálgatsz egy gyorsabb deszkát és nem vagy biztos magadban érdemes akár házilag egy polifoam párnázást rögzíteni a deszka orrára – és persze nem egy törékeny szlalomdeszkán tanulgatni a siklást.
A szkegekről viszonylag ritkán esik szó. Az ajánlás szerint a legjobb, ha a deszkához adott szkeget használod. Az egyenes szkegek gyorsabbak, hamarabb siklanak, a hajlítottak jobban fordulnak, a kisebb terhelési hibákat jobban tolerálják. Bizonyos határok között te döntesz, hogy mit szeretnél. Ha gyorsulnál, nagyon hamar jön a kérdés, hogy a KARBON SZKEG mennyit ad a tempóhoz. Jellemzően karbonból pár centivel rövidebb is elég ugyanahhoz a vitorlához és testsúlyhoz. A tempód növekedni fog, de rajtad áll, hogy ez a kis különbség megéri-e a G10-hez képest háromszoros árat.
Az elmúlt évek aszályos időjárása miatt tavainkban radikálisan lecsökkent a vízszint. A 38-46cm-es szkegekkel a partközelben ez már gyakran veszélyes, hiszen nagy tempónál egy leakadó szkeg komoly rizikó. Erre találták ki a Tide (apály) vagy delta szkegeket. Ezek felülete közel ugyanakkora, szélességük nagyobb, de rövidebbek. A matek szerint kb. 8-10 centimétert nyerhetsz egy szkegcserével. Hasonló a helyzet, ha kedvenc spotodon elszaporodik a hínár. A hosszú szkegek ezt összegyűjtik és lelassítanak. Erre a megoldást a weed (hínár) szkegek adják, amik kb. 45 fokban hátra vannak döntve, a hínár így lecsúszik róluk. Sajnos mind a tide mind a weed szkegek nem tudják azt, amit a „rendes” szkegek, sem tempóban, sem kontrollban. Viszont annál sokkal jobbak, mint a parton ülni és várni, hogy emelkedjen a vízszint, vagy kipusztuljon a hínár. A többszkeges deszkák beállítása lényegében ízlés szerint történik, de a mozgékonyabb érzést az adja, ha a középső szkeg(ek) rövidebbek. Ha középre hosszabb szkeget teszünk, akkor a freeride/freewave felé visszük el az élményt.
A LÁBTARTÓK beállítása is érzésre történik (mint a snowboardnál a kötéspozíció). Ha még nincs meg az érzés, akkor lehetőleg a deszka orra felé és a deszka középvonalához közel szereld fel őket, minél magasabb vagy annál szélesebben. Ahogy gyorsulsz, érezni fogod, hogy egyre hátrébb tennéd őket és egyre a deszka széle felé, amíg végül eléred a szlalom pozíciót, amin át lényegében a deszka szélét terheled. Nem mindenhol fontos a nagy tempó, például, ha hullámokon forgolódnál, akkor egész más lesz az érzés. A lábtartóknál eleve a legfontosabb, hogy könnyen be- és ki tudj belőle lépni, ne szoruljon bele a lábad. Ezt úgy éred el, ha a lábfejed széle hozzáér a papucshoz, de a boltozat viszonylag magas, a lábtartó a rüsztödnél tart. Ha sokszor szereled a papucsokat, akkor előfordul, hogy a deszkában lévő menet megsérül, ilyenkor egy nagyobb átmérőjű csavar segíthet. Mindig a megfelelő méretű csavarokkal rögzítsd a lábtartókat!
Az olyan egyszerű alkatrész is fejtörést okozhat, mint az ÁRBOCTALP. Kulcsfontosságú és olcsó alkatrész, ami kapcsolatot teremt a deszka és a vitorlázat között. Minden deszka, minden vitorlázattal összerakható, a gyártók majdnem 100%-ban kompatibilisek. Háromféle árboctalp létezik. A kardáncsuklós változat az igazi szörföknél kikopott az idők folyamán, de a felfújható SUP-okhoz újra feltámadt, ugyanis ezeknél fontos, hogy ha a vitorla a vízen fekszik, akkor az árboctalp ne feszítse a deszkát, ne akarjon kifordulni, ezzel kíméli a SUP-od szerkezetét. A hagyományos, masszív, homokóra formájú „boge” csuklót lassan kiszorítja a „tendon”. A „boge” nagyon tartós, de nagyon nehezen cserélhető. A „tendon” könnyen cserélhető, középpontosabban terheli a deszkát, siklás közben kevésbé mocorog. Élettartama sajnos viszont sokkal rövidebb, meglepetésszerűen szokott eltörni. Minden vízreszállás előtt ellenőrizd az árboctalpat, mert nagyon kellemetlen az elszabadult deszka után úszni! Ha van rajta biztonsági kötél vagy pánt - és az jó állapotú, nem szakadt, öreg - akkor a csukló szakadásakor sem úszik el a deszkád. Az előbb emlegetett árboctalphoz szervesen kapcsolódik az ÁRBOCHOSSZABBÍTÓ (vagy toldó). Szerencsére a „PIN” rendszerű kiszorított szinte minden más megoldást. Persze megint az alu vs karbon a kérdés. Nem vitás, hogy a karbon a jobb – könnyebb, merevebb - de megéri az árát? Vannak további megoldások, pl a North racsnis, vagy a Noerstick csigás toldó, de véleményem szerint az egyszerűbbek is teszik a dolgukat. A homok minden mozgó alkatrész (csigák, stiftek, pöckök, gyűrűk, gombok) ellensége, ügyelj arra, hogy használat után tisztán rakd el őket. A márkánál sokkal fontosabb, hogy jól legyen befűzve a kötél ??. És még a kötél minősége sem mindegy, hiszen a nagyobb downhaul feszítést igénylő szlalom vitorlák lehúzásához - főleg ha trimkurblit használsz - érdemes Marlow/Dyneema kötelet vásárolni, hogy biztos ne szakadjon el.
Az ÁRBOC kiválasztása külön tudomány, ha eltérnél a gyárilag ajánlottól. Ebbe majd legközelebb mélyülünk el, de az fontos, hogy SDM vagy RDM, azaz sztenderd 48mm, vagy csökkentett átmérőjű. Ehhez kell választanod a toldót. SDM-hez SDM toldó kell, RDM-hez RDM. Az árbocnál tartsd észben, hogy a drágább, magas karbontartalmú biztosan jobb, de sérülékenyebb, és egyáltalán nem biztos, hogy kezdőként vagy akár középhaladóként akkora nagy különbséget érzel, mint amekkora a differencia az árukban.
Hasonló a szituáció a BUMoknál. Természetesen a legjobb a karbon, kis átmérőjű full-carbon superskinny. Ez merev, könnyű, kényelmes a kéznek, a kisebb átmérőjű csövet sokkal könnyebb erősen fogni, ezáltal sokkal több vízen töltött órát jelent. Ára 3-4-szerese az alu bumoknak. Lehet érdemesebb két bumot venni, hogy két vitorlázatot is összeszerelhess egyszerre??? Szerintem a minőség fontosabb, mint a mennyiség, azaz egy jó bummal nagyon jókat szörfözhetsz, szerelni meg nem kell olyan sűrűn... A bum talán a leghosszabb élettartamú alkatrész, már csak ezért is megéri a lehető legjobbat beszerezni. Persze, ha kisebb vitorlákat és szlalomot is használsz, akkor egy bum biztos nem lesz elég. De ha a 4.5-7.5m2 vitorlaméret tartományt szeretnéd lefedni, az egy 160-210cm között állítható bummal sikerülni fog. A nagyobb bumoknál szinte alap, hogy TRIM-SYSTEM-hez jó-e. De mi ez? A trim-systemmel csigákkal tudod menet közben állítani a vitorla feszességét, mélységét. Kell ez neked? A szörfösök nagyon kis része használja, tehát ne ez legyen a kiválasztás szempontja. A leglátványosabb elemet, a VITORLA-t hagytuk a végére, de nem részletezem most, hogy mi alapján válassz méretet és a kiválasztott márkán belül típust, ez megvolt a korábbi Aqua számokban – visszaolvashatod akár a www.szorf.hu oldalon. Tegyük fel, hogy a jó méretű és a neked megfelelő stílusú vásznat keresed. A kisebbeknél sokszor választhatsz, hogy az anyagában szálerősített X-Ply vagy a sima átlátszó monofilm verziót veszed (pl Goya Banzai / BanzaiX). A profik a mono verziót használják, kicsivel könnyebb és jobban át lehet rajta látni. A X-Ply erősített, mint ahogy a neve is mutatja, többet bír, ha szakadna a vitorla, nem reped végig. Árban nincs nagy különbség köztük újonnan, de használtan az erősebb jobban megőrzi az értékét. Amikor a vitorlát választod, elsősorban a méret és a funkció lebegjen a szemed előtt, ha ezeket nem találod el, kevesebb örömet fog okozni a vízen.
Mint láthatod, ez egy technikai sport, ahol apró részletek összessége határozza meg a felszerelés és ezen keresztül a szörfözésed minőségét. Ne add alább, fontolj meg minden apróságot, persze ne ess túlzásba, nyugodtan kérd a szörfboltok segítségét. Ha mindent ügyesen csinálsz, akkor is marad kiszámíthatatlan faktor (szél, hullám, helyszín) bőven.

Írta: Hollósi Péter
(Windsurfbolt ÉRD: GUN Sails, SimmerStyle, Quatro, BIC, Goya, Tekknosport) www.windsurfbolt.hu